Ahogyan eddig is, első lépésként meg kell terveztetnünk álmaink otthonát az építész tervezővel. A korábbiakkal ellentétben nincsenek már méretbeli és egyéb teljesítménybeli határértékek, minden esetben meghatározott, egyedi tartalmú kivitelezési dokumentációt kell készíttetnünk. A dokumentációnak építész, tartószerkezeti, épületgépészeti és épületvillamossági tervfejezeteket kell tartalmaznia, ezeken felül kötelezően meg kell bízni az építész tervezőt minimum 6 alkalmas tervezői művezetéssel is, hogy a tervező végigkísérje a ház terv szerinti, szakszerű megvalósítását.
A tervek elkészülte után, az építtetőnek meg kell nyitnia az e-naplót. Az elektronikus naplópa való belépéshez minden esetben szükség van ügyfélkapura, melyen keresztül be tudunk lépni a rendszerbe. Az első belépés alkalmával ki kell töltenünk személyes adatainkat, fontos hogy olyan email-címet adjunk meg amit gyakran olvasunk. Itt kapjuk meg a Napló Ügyfél Jel-ünket is (NÜJ), mely a személyes azonosítónk lesz a rendszerben.
Az adatok megadása után indíthatjuk el a napló készenlétbe helyezését az „Új e-napló egyszerű bejelentés kérelem benyújtása” gomb megnyomásával. A tervezett épület adatai, úgy mint a hasznos alapterület, lakások száma, érték, építési helyszín, itt kell megadni. Az építész tervező és a szakági tervezők adatait is ki kell töltenünk. Kérjük bizalommal tervezőnket, aki segítségül lesz a napló megnyitásában.
A fentiek után következik a bejelentés lényeges eleme, a tervdokumentáció feltöltése. Jogszabály szerint erre csak az építész tervező jogosult, ezért meg kell hívnunk a naplóba az építészt a NÜJ száma alapján, hogy eleget tudjon tenni kötelességének, fel tudja töltei a tervdokumentációt. A terveket kategorizálva, „.PDFA” formátumban kell feltölteni.
A dokumentumok feltöltéséről az építész értesíti az építtetőt, aki ez után tudja megrendelni a napló készenlétbe helyezését. A készenlétbe helyezéshez a rendszer díjbekérőt bocsájt ki. A naplót ugyanis csak meghatározott redszerhasználati díjjal lehet igénybe venni. A néhány ezer forintos díj megfizetése után a rendszer automatikusan készenlétbe helyezi az e-naplót. Ezzel a napló állapota „benyújtva” lesz.
A benyújtást követően, 15 nap elteltével kezdődhet meg a kivitelezés. A napló megnyitásával párhuzamosan a rendszer értesíti az illetékes építéshatóságot és építésfelügyeletet a kivitelezés megkezdéséről. Ezek után az építési terület átadásával el is kezdődhet az építkezés.
]]>Az utóbbi években sokak életét, köztük a megrendelőjét és a tervezőjét is megnehezítette a tervezett épület tervtanács előtti bemutatása és a településképi véleményeztetése. Több településen is le kellett folytatni ezeket az eljárásokat az engedélyezést megelőzően, általában az építtető bosszúságára. Sokszor az szabott gátat a megrendelői álmodozásoknak, hogy a településképi véleményezésen nem ment át a tervezett épületet. Gyakran előfordult hogy látszólag apró részletekbe „kötött bele” a főépítész. Ám be kell ismernünk hogy a tervet bíráló főépítész és a tervtanács tagjai szakértő építészek, akik az előírások maradéktalan betartatása mellett az épített környezetünk igényes és magas építészeti szinvonalú alakításáról is gondoskodtak. Nem is beszélve a helyi védettség alatt álló, vagy műemléki területen végzett építésekről. Ezekben az esetekben kiemelten fontos szerepe volt a főépítész állásfoglalásának.
Ezeket a „kontrolláló” elemeket egy tollvonással kivették a engedélyezés folyamatából az egyszerű bejelentési eljárás esetén. Nem kell 300 négyzetméter alatti családi házaknál településképi véleményre, tervtanácsi döntésre várnia az építtetőnek. Ez a tervezés és az engedélyeztetés folyamatát elvileg meggyorsítja, viszont ne felejtsük el, hogy az egyszerű bejelentési eljárás még gyerekcipőben jár. Gyakoriak a jelentéktelennek tűnő hiányosságok miatti ismételt tervbeadások. Az új folyamat a gyakorlatban nem gyorsult fel, csupán a megrendelő és a tervező felelősségét növelte a településképi véleményeztetés hiánya miatt.
]]>A legfontosabb tudnivalók az új eljárással a következők:
300 négyzetméter alapterület alatti ÚJ családi házakra alkalmazható. Itt a hasznos, vagyis az összes helységünk alapterületének összegét kell figyelembe venni, melybe beletartozik a fedett terasz és a fedett gépkocsibeálló is! Fontos megjegyezni hogy csakis ÚJ építés esetén alkalmazható az új, egyszerűsített eljárás, tetőtérbeépítés, épületbővítés (akár egy garázs építés) esetén az eddig szokványos engedélyezési eljárást kell alkalmazni!
Az egyszerű bejelentést az illetékes építésügyi hatóságnál kell megtenni. Ez történhet digitális formátumban az ÉTDR rendszeren keresztül. Ebben az esetben az építtetőnek és a tervezőnek is rendelkeznie kell elektronikus aláírással. Valószínűleg a gyakorlatban a beadás papír alapon történik majd a legtöbb esetben, ugyanis nem minden személy rendelkezik hiteles elektronikus aláírással. A benyújtást követően 8 napon belül születik döntés. A pozitív döntést követően 15 napon belül már kezdődhet is az építkezés.
]]>A benyújtandó dokumentumok formai követelményei is változtak. Egy „csökkentett” tervanyagot kell beadni az építészeknek. Ez a csökkentés nem jelenti azt, hogy nem kell elegendő mélységig megterveztetni a házat, csupán a hatóság által ellenőrzött dokumentáció mennyisége csökken. Házunknak továbbra is meg kell felelni a hatályos jogszabályoknak, követelményeknek, be kell tartanunk a szakhatóságok (örökségvédelem, tűzoltóság, stb.) előírásait. Mivel az építési hatóság ezeket a megfeleléseket már nem ellenőrzi teljes körűen (pl: nem kér a hatóság energetikai számítást, viszont az energetikai követelményeknek meg kell felelni) nő az építtető és a tervező felelőssége. Szabálytalan építés esetén súlyos bírságra kell számítani.
A fentiek alapján jogos a felvetés: Valóban „egyszerű” a bejelentés?
]]>