Családi ház blog

Az egyszerű bejelentési eljárás bevezetésével párhuzamosan az új szabályozás több eszközt kivett az építéshatóság, főként a települési főépítészek kezéből. Az engedélyezési eljárás radikális átalakulásának része az eddig bizonyos területeken kötelező településképi véleményezési eljárás megszüntetése, valamint a tervtanács eltörlése. Ezek a változások természetesen 300 hasznos négyzetméter alatti családi házakra értendők.

Az utóbbi években sokak életét, köztük a megrendelőjét és a tervezőjét is megnehezítette  a tervezett épület tervtanács előtti bemutatása és a településképi véleményeztetése. Több településen is le kellett folytatni ezeket az eljárásokat az engedélyezést megelőzően, általában az építtető bosszúságára. Sokszor az szabott gátat a megrendelői álmodozásoknak, hogy a településképi véleményezésen nem ment át a tervezett épületet. Gyakran előfordult hogy látszólag apró részletekbe „kötött bele” a főépítész. Ám be kell ismernünk hogy a tervet bíráló főépítész és a tervtanács tagjai szakértő építészek, akik az előírások maradéktalan betartatása mellett az épített környezetünk igényes és magas építészeti szinvonalú alakításáról is gondoskodtak. Nem is beszélve a helyi védettség alatt álló, vagy műemléki területen végzett építésekről. Ezekben az esetekben kiemelten fontos szerepe volt a főépítész állásfoglalásának.

Ezeket a „kontrolláló” elemeket egy tollvonással kivették a engedélyezés folyamatából az egyszerű bejelentési eljárás esetén. Nem kell 300 négyzetméter alatti családi házaknál településképi véleményre, tervtanácsi döntésre várnia az építtetőnek. Ez a tervezés és az engedélyeztetés folyamatát elvileg meggyorsítja, viszont ne felejtsük el, hogy az egyszerű bejelentési eljárás még gyerekcipőben jár.  Gyakoriak a jelentéktelennek tűnő hiányosságok miatti ismételt tervbeadások. Az új  folyamat a gyakorlatban nem gyorsult fel, csupán a megrendelő és a tervező felelősségét növelte a településképi véleményeztetés hiánya miatt.